A nő, aki a Tadzs Mahalt ihlette: A szerelem olyan mély, hogy márványba vésték

A palota nem a hatalomért, hanem a szerelemért épült 💔 A Tadzs Mahal több mint egy világcsoda; lélegzetelállító tisztelgés egy nő előtt, aki meghódította a császár szívét. Miután elvesztette szeretett Mumtaz Mahalt, Shah Jahan kőbe öntötte bánatát, és olyan remekművet alkotott, amely 400 évvel később is megdöbbenti a világot. Egy márványba vésett szerelmi történet… vagy valami több? A teljes történet ebben a cikkben 👇

A Tádzs Mahal India egyik leghíresebb nevezetessége és a világ egyik csodája. Kiderítettük, hogy valójában kinek épült ez a gyönyörű palota.

A Tádzs Mahal nem csak egy palota – ez egy mauzóleum, egy sírkamra, ahol Shah Jahan, a Mogul Birodalom hatalmas uralkodójának felesége nyugszik közel 400 éve.

Shah Jahan 15 évesen ismerkedett meg Arjumanddal, egy gyönyörű lánnyal, a lány pedig 14 éves volt. A férfi azonnal beleszeretett a lányba. A lány apja utolsó és kedvenc feleségének unokahúga volt. Azonban csak öt évvel később házasodtak össze.

Bár Sah Dzsahánnak más feleségek is voltak a háremében, ő csak Arjumandot szerette. Apjától kapta a Mumtaz Mahal nevet, ami annyit tesz: „a palota ékköve”.

Mumtaz nemcsak szép volt – kedves, okos és művelt. Tudott arabul és perzsául, segített a művészeknek és a szegényeknek, és még verseket is írt. Sah Dzsahán gazdag életet biztosított neki palotával, kertekkel és évi egymillió rúpiás járandósággal.

Mumtaz mélységesen szerette férjét, és követte őt a hadjárataiba, még akkor is, amikor terhes volt. 19 éves házasságuk alatt 14 gyermeknek adott életet, bár tragikus módon sokan nem élték túl.

Mumtaz 1631-ben, 40 éves kora előtt meghalt egy újabb gyermek születése közben. Sah Dzsahán le volt sújtva. Nyolc napig nem evett, egy évig egyedül maradt, és kétéves nemzeti gyászt hirdetett. Ez idő alatt nem volt szabad ünnepelni.

Mielőtt meghalt, Mumtaz két dolgot kért tőle, hogy ígérjen meg neki két dolgot: soha többé nem házasodik újra, és valami szépet épít az emlékére. Sah Dzsahán 1632-ben kezdte el építeni a Tádzs Mahalt, amely a Yamuna folyó mentén, a főváros közelében található.

A projekt értéke 32 millió rúpiára rúgott – ez hatalmas összeg volt a korszakban. Húszezer munkásra, hatalmas mennyiségű márványra, amelyet elefántok szállítottak, és közel két évtizedre volt szükség a befejezéshez. A főépület 12 év alatt készült el, a kerteket és a szökőkutakat később építették hozzá.

A Tádzs Mahal a szerelem maradandó szimbólumaként szolgál, megörökítve a mélységes odaadást, amelyet Shah Jahan érzett Mumtaz iránt. Bár a nő halála után még több mint 30 évig élt, életének utolsó nyolc évét börtönben töltötte, saját fia – Mumtaz egyik gyermeke – által bezárva.

Mit gondolsz?

Like this post? Please share to your friends:
MUNDO