– Milyen bácsi? – kérdezte az apa.
A kislány összeszorította a száját.
A kutyavezető leguggolt hozzá.
– Nem vagy bajban. Csak mondd el, mi történt.
A gyerek lassan megszólalt.
Előző este a reptéri szálloda előterében elejtette a maciját. Egy férfi vette fel, majd azt mondta, kiszakadt a hátán.
Felajánlotta, hogy megjavítja.
– Elvitte?
Az anya arca elsápadt.
Erről egyik szülő sem tudott.
A kutyavezető azonnal lezáratta a játékot, és félrevitték a családot. A macit nem a gyerek előtt bontották fel.
Néhány perccel később egy biztonsági alkalmazott érkezett.
A hangja már egészen más volt.
– Szükségünk lesz a tegnap esti szállásuk adataira.
A játék belsejében ugyanis egy apró, lezárt csomagot találtak, amelyet biztosan nem a gyárban helyeztek oda.
– Valaki a lányomat használta fel?
– Egyelőre csak azt tudjuk, hogy valaki belenyúlt a játékába – felelte az alkalmazott.
A szálloda kamerafelvételeit visszanézték.
A kislány hamarosan rámutatott egy férfira.
A felvételen látszott, ahogy felveszi a földről a macit, majd néhány percre eltűnik vele egy folyosón.
Csakhogy volt még valami.
A férfi később ugyanarra a reptéri járatra jelentkezett be, mint a család.
Ekkor értették meg, miért mondhatta a kislánynak, hogy a játékot ne adja oda senkinek.
Arra számított, hogy egy ötéves gyerek plüssállatát senki sem fogja külön megvizsgálni.
A kutya azonban kiszúrta, hogy valami nincs rendben.
A család végül lekéste a járatát, de egyik szülő sem panaszkodott.
Amikor órákkal később visszakapták a macit, a hátán új varrás húzódott.
A kislány azonnal magához szorította.
– A kutya haragudott rám? – kérdezte.
– Nem rád haragudott.
A kislány a kutyára nézett.
– Akkor a macimra?
– Arra sem. Csak észrevett valamit, amit mi nem.
A gyerek gondolkodott, majd óvatosan megsimogatta az állat fejét.
A terminálban néhány órával korábban még mindenki azt hitte, egy szolgálati kutya megijesztett egy ártatlan kislányt.
A végére már senki sem azon csodálkozott, miért ugatott.
