A hőség vibrált a levegőben. A turisták lassan sétáltak az ösvényeken, fényképeztek, kókuszt vettek. Emma kezében tartotta a telefonját, próbálta elcsípni a jelet — valahol a pálmák között az internet a maga életét élte. A nap perzselt, izzadságcseppek gyöngyöztek a bőrén.
Leült a régi templom korlátjára, bekapcsolta a kamerát, és a majmok csapatára irányította. Kicsik voltak, pimaszok, csillogó szeműek — mintha egy másik, szabadabb és boldogabb világból jöttek volna.
— Nézd azt ott! — mondta a mellette álló fiúnak. — Pont olyan arca van, mint egy baristának hétfő reggel.
Egy másodperc múlva minden villámgyorsan történt. A majom ugrott, kikapta a telefont a kezéből — és felmászott a Buddha-szoborra. Emma felsikoltott, a fiú nevetett. A többi turista előkapta a kameráját — a show elkezdődött.
— Hé! Az az enyém! — kiáltotta Emma, miközben tapsolt.
A majom felülről nézett le rá, a mellkasához szorította a telefont, és mintha elmosolyodott volna. Aztán megnyomott valamit. A telefon villant, a kamera kattant — és a majom… szelfit készített.
A tömeg tapsolt. Valaki fütyült. Az idegenvezető banánnal próbálta csalogatni, más diót dobált, harmadik új telefont ajánlott. Emma a fa alatt állt, félig dühösen, félig nevetve, felfelé nézve. A majom nyugodtan lapozta a galériát — ujj, pofa, farok, Emma alul torz arckifejezéssel.
— És most mi lesz? — kérdezte a fiú.
— Most hivatalosan is egy főemlős tartalomkezelője vagyok, — felelte Emma nevetve.
Tíz perc múlva a majom leugrott. A vezető mangót nyújtott neki — cserébe a majom visszadobta a telefont. A kijelző megrepedt, de a kamera még működött. Emma megnézte — az utolsó képen a majom tartotta a telefont, mögötte a naplemente, levelek, és ő maga, amint felfelé néz.
Sokáig nem törölte le a képet. Néha megnézte a metrón — és elmosolyodott. Volt benne valami, amit nem lehet megtervezni: egy vad véletlen, amikor végre nem néző, hanem résztvevő lett.
Hiszen, ha belegondolunk, a majom csak azt tette, amit az emberek nem mernek: elvette, ami csillog, megnézte magát — és visszaadta, anélkül, hogy bármit kért volna.
