Érdekes tény, amelyet ma már nem mindenki ismer: a régi fémágyakon a háló szinte soha nem volt az ágy teljes hosszában feszítve. Az egyik szélén mindig maradt egy üres rész, amelyet sokan hibának vagy furcsa anyagmegtakarításnak tartottak.
De valójában ez egy átgondolt döntés volt, és nem véletlen.
A tervezők szándékosan hagyták ezt a rést, hogy megkönnyítsék a fémháló kezelését. A háló rugókkal vagy kampókkal volt rögzítve, és amikor szükségessé vált meghúzni, kicserélni a régi rögzítéseket vagy teljesen megújítani a hálót, mindezt éppen ezen a szabad nyíláson keresztül lehetett megtenni. Ennek köszönhetően a javítás csak néhány percet vett igénybe.
Ezenkívül sok modellnél ezt a részt a feszesség beállítására használták. Ha a háló megereszkedett, akkor kissé meg lehetett húzni vagy éppen ellenkezőleg, meg lehetett lazítani, hogy elérjék a kívánt feszességet.
Egyes családokban még egy fa deszkát is beillesztettek ebbe a nyílásba, hogy a felület keményebb legyen – különösen, ha az ágyat idősek vagy vendégek használták.
Tehát az üres rés egyáltalán nem volt „hibás”. Éppen ellenkezőleg, ez egy funkcionális, praktikus konstrukció része volt. Ennek az egyszerű, de átgondolt megoldásnak köszönhetően a fémágyak évtizedekig szolgáltak, és könnyen javíthatók voltak otthon, speciális szerszámok nélkül.
