A kórházak sok furcsa esetet látnak, de a Szent Mária Gyermekkórház személyzete sohasem felejtette el azt a napot, amikor a Wilson család visszatért.
Mindössze három nappal korábban Emma és David Wilson kivitték újszülött fiukat, Olivert, a szülészeti osztályról. Büszkén, kimerülten és új szülők törékeny örömével ragyogva hagyták el az intézményt — virággal a karjukban és mosollyal az arcukon. Minden teljesen normálisnak tűnt.
A visszatérésükig.
Emma sápadt volt, remegett, miközben magához szorította a babát. David hangja remegett, ahogy követelte, hogy láthassa azt az orvost, aki világra hozta a fiukat. A gyermek Emma karjaiban nyugtalanul mocorgott, nagyobb volt, mint amilyeneket a nővérek emlékeztek. Végtagjai hosszabbnak, arca teltebbnek tűnt — mintha hetek, sőt hónapok teltek volna el a napok helyett.
„Ez nem lehet,” suttogta Emma, szemeiben félelem. „Három éjszakája feküdtünk le vele, és mikor felébredtünk… nagyobb lett. A pénteken jó ruhák már nem jók rá.”
A személyzet feszült pillantásokat váltott. A babák gyorsan változnak, de nem így.
Először az orvosok fáradtságra gondoltak. Az új szülők gyakran túlterheltek, az időérzéküket az álmatlan éjszakák torzítják. De a Wilson család kitartott. Voltak fotóik — tucatnyi, naponta készítve Oliver születése óta.
És a bizonyíték nyugtalanító volt.
Az első felvételeken Oliver világosan újszülött: apró ököl, ráncos bőr, alig nyílt szem. De a későbbi képeken pufók arca, erősebb karjai és ijesztően éber tekintete volt. Sokkal inkább három hónaposnak tűnt, mint három naposnak.
„A babák nem nőnek így,” mormolta David. „Valami nem stimmel.”
Azonnal elkezdődtek a vizsgálatok. Vérvizsgálat. Szkennek. Növekedési diagramok. Az orvosok semmit sem vártak — talán csak egy félreértés. De az eredmények egyre mélyebb rejtélyt tártak fel.
Oliver csontsűrűsége és izomfejlődése messze meghaladta, amit egy újszülöttnél látni szoktak. Sejtjei gyorsított növekedési markereket mutattak. Mintha teste versenyt futott volna önmagával, napokat kihagyva.
A Wilson család kétségbeesett. „Gondolod, hogy így fog tovább öregedni? Mi van, ha jövő héten már egy évvel idősebb?”
A szakértőknek nem volt válaszuk. Az ügy mindentől eltért, amit valaha láttak.
A negyedik napon, miközben Emma Oliver kiságyánál ült a gyermekosztályon, valami még furcsább történt. A baba felé nyúlt az anyja kezéért — és beszélt.
Nem gagyogott. Nem gügyögött.
Egyetlen szó.
„Mama.”
Emma majd elájult. A nővérek esküdtek rá, hogy ők is hallották. A babák hónapokig nem mondanak szót, néha nem is egy évig. De Oliver hangja tiszta, szándékos, lehetetlen volt.
Ez volt az utolsó jel, hogy ez nem csupán növekedés volt. Valami sokkal természetellenesebb.
Kétségbeesetten az orvosok mélyebbre ástak a Wilson család múltjában. Ekkor kezdett felszínre törni az igazság. Emma terhessége alatt részt vett egy kevéssé ismert klinikai vizsgálatban egy prenatális kiegészítővel, amit „fejlett sejtnutriciónak” reklámoztak. Azt hitte, biztonságos — csak vitaminok, extra támogatás egy egészséges babához.
De a kiegészítőt nem hagyták jóvá széles körű használatra. A vizsgálati dokumentumokban pedig volt egy figyelmeztetés, amelyet senki sem magyarázott el neki: ritka esetekben a formula gyorsított sejtnövekedést idézhet elő a magzatban.
Oliver az egyik ilyen eset volt.
Amikor szembesítették vele, a kiegészítő mögött álló cég kármentésre rendezkedett be. Titoktartási pénzt, ingyenes orvosi ellátást és életre szóló egészségügyi megfigyelést ajánlottak Oliver számára. A Wilson család visszautasította. Nem hallgatni akartak — válaszokat akartak.
Az elkövetkező hónapokban Oliver növekedése végül lassult, habár messze megelőzte kortársait. Első születésnapjára inkább három évesnek tűnt. Lelke is gyorsan fejlődött. Mondatokban beszélt, mielőtt a legtöbb gyermek el tudott volna kúszni.
A világ a történetét nem csodaként, hanem figyelmeztetésként ismerte meg — a természet megváltoztatásának kockázatairól, az apróbetűs titkokról, és arról, hogyan változott egy család öröme az igazságért folytatott harccá.
És a Szent Mária személyzete? Ők sosem felejtették el azt a napot, amikor egy baba tért vissza hozzájuk, mintha hónapokat élt volna néhány nap leforgása alatt.
