Érdekes tudni
Reggel havazott — nem erősen, csak makacsul, csendesen. Márta az ablaknál állt, kezében egy régi sálat tartott, és azon gondolkodott, mi értelme felvenni, ha úgyis le kell majd
Valaha ezt a helyet Halál-völgynek hívták. Több kilométeren át csupasz fák, repedezett föld, semmi hang. Még a szél is idegennek tűnt. Régen itt folyt egy folyó, madarak fészkeltek,
A napsütés perzselte a város szélén álló kis kávézó kirakatait. Odabent friss péksütemény, kávé és hipó szaga terjengett. Alex, a tizenhat éves, fáradt arcú fiú térdelt a mosdóban,
Forró júliusi nap volt. A levegő nehéz, forró, szinte olvadt. Az aszfalt csillogott, a fák levelei sem mozdultak, a város mintha lázban égett volna. Egy kis kávézó előtt
A bolt zúgott, mint egy méhkas. Szombati nap — tele polcok, kocsik ütköznek, friss kenyér és kávé illata keveredik a gyereknevetéssel. A kasszánál hosszú sor, mindenki siet, valaki
A Le Marelle éttermet a város egyik legjobbjának tartották — hófehér abroszok, lágy fény, zongorista a sarokban, és pincérek, akik hangtalanul suhantak az asztalok között. Amelia a barátnőivel,
Az eső szakadatlanul zuhogott. A cseppek kopogtak a tetőn, lecsorogtak az ablakon, szétfröccsentek a verandán. A házban drága kávé, parfüm és egy új élet illata terjengett — Lukas
Lassan indult a reggel. A nap épp csak megérintette a háztetőket, a levegő friss volt, nedves föld és kéményfüst szagával. A harmattól csillogó úton egy férfi sétált, és
Akkor még csak egy fiú volt — nyolcéves forma, sovány, kócos hajjal és szakadt hátizsákkal. A nap meleg volt, de furcsán szomorú. A nap már a háztetők mögé
A reggel tiszta és meleg volt. A nap lassan emelkedett a régi almáskert fölé, a levegőben nedves fű, menta és valami édeskés illat lebegett — mint egy gyerekkori