A fiú keze megállt a levegőben.
A teremben olyan csend lett, hogy hallani lehetett az egyik cintányér lassú rezgését.
– A dobverőt kérdeztem – ismételte a zsűritag. – Honnan szerezted?
A fiú lenézett rá.
– A nagyapámé volt.
A férfi arca megváltozott.
Lassan elindult a színpad felé, majd közelebb hajolt a repedt fához.
A nyélbe két kezdőbetű és egy évszám volt belevésve.
Kiderült, hogy több mint negyven évvel korábban a fiú nagyapja sessionzenészként dolgozott. Nem lett belőle híresség. Nem szerepelt plakátokon, és alig keresett pénzt a zenével.
De elképesztően jó dobos volt.
A zsűritag fiatalkorában ugyanabban a kis klubban játszott vele.
– Miért ezen a felszerelésen játszol? – kérdezte.
A fiú egy pillanatig hallgatott.
– Mert másik nincs.
A nevetésnek ekkor már nyoma sem maradt.
A repedt dobverőket azért hozta magával, mert ezekkel tanította őt először ritmust ütni az asztalon.
A zsűritag visszaült.
– Folytasd.
A fiú bólintott.
És ekkor kezdődött az igazi előadás.
Nem azért volt lenyűgöző, mert gyorsabban játszott mindenkinél. Hanem mert abból az ütött-kopott hangszerből olyan pontos és eleven ritmust hozott ki, amelyre senki sem számított.
A közönség már nem a rozsdát látta.
Amikor az utolsó ütés elhalt, néhány másodpercig senki nem mozdult.
Aztán a terem felállt.
Ugyanazok az emberek tapsoltak, akik percekkel korábban nevettek.
A fiú azonban csak a két régi dobverőt nézte.
A zsűri végül nem neki adta az első helyet.
Második lett.
Egy pillanatra látszott rajta a csalódottság, de amikor lejött a színpadról, a legidősebb zsűritag már várta.
– A verseny pénzdíját nem tudom neked adni. De van egy stúdióm, és hétfőn szükségem van egy dobosra.
A fiú azt hitte, viccel.
Nem viccelt.
Mielőtt elment volna, visszanézett az öreg dobfelszerelésre.
Nem cserélte le azonnal.
Az első stúdiófizetéséből inkább rendbe hozatta.
A repedt dobverőket viszont soha többé nem használta játékra.
Mert azon az estén nem az bizonyította az értékét, hogy drága hangszerrel érkezett.
Hanem az, hogy amikor egy egész terem csak azt látta, mije nincs, ő megmutatta nekik, mit tud azzal, amije maradt.
